Az �st�rt�neti korban a kl�ma m�s Egyiptomban, mint napjainkban. Meleg �s csapad�kos az id�j�r�s. M�g nincsenek sivatagok, hely�k�n erd�k, mez�k vannak.

Az Egyiptomiak a N�lus v�lgy�t k�r�lvev� felf�deken �lnek. Nom�dok, kik folyamatosan k�lt�znek, hogy mindig tal�ljanak�vadakat, �s gy�m�lcs�ket . Lej�rnak a v�lgybe, hogy n�dat �s a mocsarakban n�v� papruszt gy�jtsenek. Fegyvernek k�vak� v�g� nyilakat �s csontszigonyokat k�sz�tenek. 4000 �vvel id�sz�m�t�sunk el�tt az �ghajalt kezdett egyre sz�razabbra v�lni. A felf�ldekr�l sz�p lassan elt�nnek az erd�k, �s a mez�k. Az emberek kezdenek visszah�z�dni a N�lus v�lgy�be, ahol t�bb a nedvess�g. M�r a k�korban rostokat sz�nek, hogy ruh�kat �s kosarakat k�sz�tsenek. Oroszl�nra, v�zil�ra, krokodilokra vad�sznak.Vad�szokb�l f�ldm�vel�k: Kihaszn�lva a term�keny s�ros f�ldet, ami a N�lus �rad�sai nyom�n maradt h�tra (l�sd k�s�bb), a vad�szok lassan f�ldm�vel�k lesznek. Gabon�t termesztenek, �rp�t �s b�z�t. H�zias�tja az �llatokat, t�bbek k�zt a marh�t, a diszn�t, a kecsk�t, �s m�g kuty�t is tartanak. Falvakat �p�tenek, �s a vetem�nyt sil�kban rakt�rozz�k. Egyes r�gi�kban ezek agyadb�l, m�shol �nt�tt �vegb�l vannak. Zom�ncot �getnek, �s dombor� mint�kkal l�tj�k el �ket. Ett�l az id�d�t kezdve a halottakat a sivatag k�rny�k�re temetik el, ahov� m�r nem �rad ki a N�lus. Ebben az igen sz�raz f�ldben a p�ly�ba csavart test v�dve van. A halott feje nyugatra n�z, amerre a nap nyugszik. A s�rt �kszerekkel �s kis, csontb�l k�sz�lt t�rgyakkal b�lelik ki, hogy meg�vj�k a halottat a rossz szellemekt�l.